El is képzeltem, hogy milyen lesz festékfilccel telepingálni a kocsiját.
Aztán egyik nap beállít hozzám egy tekercs festővászonnal meg egy rakás ceruzával. Mondom te el vagy tévedve, én vásznat csak messziről láttam, azt is csak egyszer. Nem erről volt szó. Nem, én ne nézzem hülyének, mindjárt felvilágosít és rájövök majd, hogy milyen überfasza lesz. És tényleg az, nagyon egyedi ötletnek tartottam pasztellceruzával a festővászon hátuljára rajzolni. Igen a hátuljára, nem pedig a fehérre alapozott részére, mert így sokkal jobban illik a retro témához. Már sablon alapján be is rajzolta az egyes kasztnielemekre kerülő csíkok körvonalait. Ezután kitaláltuk mi legyen rajta, mennyi, mi hol legyen. Én telerajzolom - ő felragasztja, tiszta sor.
Aki még nem csinált ilyet, annak elmondom, hogy olyan érzés mintha 60-as csiszolóvászonra rajzolna az ember. Egy perc és nincs hegye a cerkának, ezért a készítés időtartama is megnő.
Na ilyenkor kell az önuralom, hogy ne vágd földhöz, mert akkor adtál magadnak egy pofont. Sz@ros kézzel. Az enyémek 5 év alatt nem fogynak annyit, mint ezek a pasztellek…
A lényeg, hogy még így is jól éreztem magam közben. Benyomtam egy-két retro zenét 5.1-be a hangulat kedvéért, igaz nem bírtam sokáig hallgatni. A facebook oldalamon követni lehetett a retrocsík készültségét, ahova real time mentek a képek :)
A 2. részben magáról az autóról, tehát a végeredményről lesz szó, ha László Úr hajlandó lesz sok szíp nagyfelbontású képet csinálni.
Ha tetszik, nyommeg a lájk gombot und/or szólj hozzá.
Köszi.
