Kocka Lada, alias 2105

Kezdő rajzolóknak kifejezetten ajánlom, ugyanis túl sok "kanyar" nincs ezen az orosz csodán a kerekeken kívül, melynek neve is kétségkívül erről árulkodik. Szeretem ezt az autót és a lada fílinget, az élmény megfizethetetlen (mint a bankkártya reklámban).
A szívecskés alátétpapír se véletlen :)

Kockának kocka, de annyira nem, hogy könnyű legyen lerajzolni. Sok-sok óra és türelem kellett ehhez is. Általában esténként volt rá időm lámpafénynél, ekkor felteszem a fülest és a zene megadja a ceruza ritmusát.

Ez a kép azt is szimbolizálhatná, hogy egy lada sosincs kész :) Ainek van/volt, az pontosan tudja ezt.

Azért is örülök ennek hogy kész lett ez a lada rajz, mert nem sok ladáról készült rajzot láttam még eddig. Fene tudja miért, de inkább a csillivilli szanaszéttuningolt verdák vannak többségben. De nem nálam. A legtöbb autónál elég egy durva felni (akár egy kis nyomtávszélesítés vagy ültetés is), és egy gyönyörű fényezés. A kevesebb néha több alapon. Dehát ahány s.gg, annyiféle s.gglyuk...
Végülis tetszik a végeredmény, de még most is tudnék mit javítani rajta. Szeretném azt a szintet elérni, amikor igazán késznek tekinthetek egy rajzot.
(annyit még elárulhatok, hogy nem ez az utolsó Lada amit rajzoltam)

Felhasznált cuccok: fénymásolópapír, grafit, egy kisiskolás narancscerka (a szekrény mélyén találtam), rotring és beruháztam kétféle kék Faber Castell színesre is :)

Visszapillantó

Kicsit visszatekintek a múltba és leírom, hogyan jutottam idáig. Nem kell megijedni, nem az életrajzomat írom le, csak ami a tárgyhoz kapcsolódik.

Mint a legtöbb gyerek, én is rajzolgattam (amikor nem valami rosszaságon törtem a fejemet), hol ezt, hol azt. Mindegy mit, csak valamit. Sajnálom, hogy ezekből az időkből nem maradt meg rajzi emlékem. Jó lenne most látni, hogy miket műveltem anno, hogy honnan indultam és miből lett úgymond a cserebogár. Egyfajta hajtóerőként is szolgálhatna.

Viszont emlékszem első rajzolással kapcsolatos sikerélményemre, amikor magam elé tettem egy játékot az asztalra és azt rajzoltam le. Elég jól sikerült, nagyonis hasonlított az eredetire.

Ha akkor szüleim azt mondják, hogy minek csinálok ilyet, időpocséklás, inkább tegyél rendet, tanuljál többet, stb., akkor tuti az az első és utolsó rajzom, amit önszántamból készítettem. Ehelyett olyan elismerést kaptam, mintha ők ilyet nem is tudnának (pedig biztosan nem volt tökéletes a művem).
Találtam egy régi rajzomat, amit még tizenvalamennyi évesen csináltam:

Húú. Mostani szemmel nézve nevetek rajta :) Dehát ahhoz, hogy eljuss valahová, el is kell indulnod valahonnan. Az a nem mindegy, hogy honnan. Nekem azon kívül, hogy a ceruzát a kezembe adták, nem tanítottak semmit (a suliban sem).

Volt graffitis időszakom is amit nem tagadok és egyáltalán nem is szégyellek. A sulis füzeteim leginkább rajzfüzetre hasonlítottak. Sok tanáromat is papírra vittem, a mellettem ülő legnagyobb örömére, akiből sokszor röhögőgörcsöt váltott ki a látvány, ami terjedt tovább padról-padra, mint a futótűz. Akkortájt készült el a piros bmw:

Talán ez az első jobban sikerült színes autó rajz amit csináltam. Azzal dolgoztam ami volt: fénymásolópapírra egy radírvégű grafit ceruzával, egy rotringgal és egy piros-kék postaírón piros végével. Ez mára már jócskán kibővült és változott, de erről majd később írok. Sokat tanultam mire elkészült. A rajztechnikákon kívül azt is, hogy nem 2 perc egy ilyet elkészíteni és nem is 2 óra. Nincs olyan rajzom amit egyazon napon fejeztem volna be, mint amikor elkezdtem. Türelem és kitartás se árt ha van, ismerek olyan embert aki az első pár percben feladná és idegesen összetépné.
Kis kihagyás után készült el az Audi A...-sok (Óódi, ahogy Fábry mondaná):

 Az újabb rajzok hátuljára már odaírom a dátumot is, de ezt  nem tudom pontosan, talán 2005-ös lehet.
Ennél már volt "rendes" radírom is (az nem csak akkor kell, ha elrontasz valamit). Az erdőben nincs annyi árnyék, mint ezen a kocsin, szinte az egész abból áll.
3 év grafitmentesség után ismét a papír fölé hajoltam egy lány kedvéért :) Mármint nem ő kérte, csak én egy egyedi ajándékkal szerettem volna meglepni őt:

Hozzá illő keretben persze, adjuk meg a módját.
Milyen romantikus nem? Nem. De egy rózsával már az volt.

Ez egy jó hobby, amit szeretek csinálni és közben jól érzem magam, zenét hallgatok, kikapcsol az agyam és csak egy dologra koncentrál. Egyfajta meditációnak is fel lehet fogni...:)

Üdvözöllek az oldalamon!

Végre létrehoztam a blogomat. Ezt is megértem, bár egy saját honlap volt a cél (majd egyszer talán...)
A tartalom a rajzolásról szól, azon belül is autórajzolásról. Csak grafit és színesceruza rajzok, bár az utóbbi időben leginkább színesben alkotok, mert az sokkal látványosabb.
Ha valaki nagyon szeret valamit csinálni és sokat foglalkozik is vele, akkor folyamatosan fejlődik. Én sem szeretnék megállni egy ponton, hanem újabb ismereteket szerezni e területen.
A blogom olvasásával láthatod, mikor mit rajzolok és nyomonkövetheted ezt a szeletet az életemből. Amint jobb minőségben tudom digitalizálni a képeimet, indul a blogolás.